Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Állatok

 

Ezt a menüt jelentősen ? szerkeszti, ő a felelős ezért.

1. Kutyák:

1. Lajka kutya a világűrben!!!!!

A szputnyik rakétakapszulában 3-szor kerülte meg a földet. 1957-ben,

miután leszállt rá, negyedjére meghalt.

2. Macskák:

1. A szfinx az egyetlen verejtékező macska: szőrtelen a bőre. Attól még aranyos cica.

2. A perzsa boxoló arcú szőrpamacs. Szőrét 2 naponta fésűlni kell, 14-15 évig is elél. Szeretik a nyugalmat és a fáramászást, hajlamos betegségük a fülgyulladás és a süketség.

3. A felemás szemű od-eyd 1-fehér macska 10-15 évig elél, erősen vedlik. A fehér bundája miatt hozzá lehet szoktatni a vízhez. Utóirat: György Júliának is ilyen cicája van.

Állatos kézjelek:

 

Állatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

 

Állatok

Evolúciós időszak: 760–0 Ma

Had.

Archaikum

Proterozoikum

Fan.

paleoproterozoikum–holocén neoproterozoikum–holocén


Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha,
Panthera tigris, Aphthona flava,
Eunereis longissima.

Rendszertani besorolás

Domén:

Eukarióták (Eukaryota)

Csoport:

Unikonta

Csoport:

Opisthokonta

Ország:

Állatok (Animalia)
Linnaeus, 1758

 

Szinonimák

  • Metazoa Haeckel, 1874
  • Animalia sensu lato

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok törzsfejlődési szempontból monofiletikus csoportot képeznek, azaz egyetlen közös őstől származtathatók. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Az állatok közös tulajdonságai

  • Heterotrófok, egészen pontosan kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
  • Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amiknek egy bizonyos életszakaszukban sejtjei egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
  • Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
  • Nem képesek a lizin bioszintézisére.
  • Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
  • A HOX gének expresszálódnak bennük.

Evolúció

Az állatok kialakulása

A tudomány mai állása szerint legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, amely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése

 

Az állatvilág törzsfejlődéséről akkortól lehet beszélni, amikor mindazok a közös bélyegek kialakultak, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.

 

Rendszerezés

Az állatok helye az élővilágban

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:

Linnaeus 1735
2 ország

Haeckel 1866
3 ország

Chatton 1937
2 birodalom

Copeland 1956
4 ország

Whittaker 1969
5 ország

Woese et al. 1977
6 ország

Woese et al. 1990
3 domén

-

Protista

Prokaryota

Monera

Monera

Eubacteria

Bacteria

Archaebacteria

Archaea

Eukaryota

Protista

Protista

Protista

Eukarya

Vegetabilia

Plantae

Plantae

Fungi

Fungi

Plantae

Plantae

Animalia

Animalia

Animalia

Animalia

Animalia

 

Az állatok rendszertani felosztása

Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint az szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).

Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem képezhet taxont.

 

Képek az állatokról:

 

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

LesCora - Venta Cialis Sin Receta LesCora

2019.09.04 02:36

Levitra Que Es Yahoo Cialis Billig Rezept Pastillas Cytotec En Dallas Tx <a href=http://cialtadalaf.com>cialis cheapest online prices</a> Buy Xenical 120 Mg Uk I Overdosed On Keflex Cause Superinfection

Kelpync - Arimidex Kelpync

2019.03.08 06:00

Buy Accutane 40 Mg Online Cialis Ulcera <a href=http://corzide.com>viagra</a> Stendra In Internet Cialis Generic Overnight Shipping Viagra Sin Receta Bcn